Az Ubuntu Linux futtatása régi - vagy gyenge teljesítményű - számítógépeken

Bizonyára vannak még néhányan, akik kipróbálták az Ubuntu Linux rendszert - és valamiért nem voltak megelégedve annak működési sebességével. Ennek sok esetben a használni kívánt számítógép az Ubuntu Linux rendszer számára minimális hardver követelményeinek meg nem felelése volt az oka. Az Ubuntu Linux rendszer viszont - a windows rendszerekkel ellentétben nem kényszerít rá a rendszer használatához feltétlenül valamelyik hardver eszköz bővítésére - vagy cseréjére - amely ráadásul bizonyos esetekben eléggé költséges is tud lenni.

Ez a leírás bemutatja, hogyan hozzuk ki a legtöbb teljesítményt - akár legrégebbi - számítógépünkből is.

1.) Válasszunk alapértelmezett asztali-környezetet

A lehető legtöbb esetben ez a lépés a kulcsa a sikerünk legbiztosabb elérésének - pl.: az új Ubuntu Linux rendszerekbe bevezetett Unity bizonyos esetekben meglehetősen sok rendszererőforrást igényelhet.

Ennek megfelelően a leginkább erőforrás-takarékos asztali-környezetnek az LXDE-t és az Xfce-t tartják - ahol is - ebből a szempontból nézve - az LXDE kettejük közül a győztes.

Vannak még további említésre méltó környezeti lehetőségek, mint például az Enlightenment (E) és a Razor-gt - ahol is az Enlightenment még az LXDE-nél is egy picivel erőforrás gazdaságosabb.

Egy 1,86 GHz processzorral és 486 MB RAM memóriával rendelkező laptop esetében például az Ubuntu Linux rendszer az alábbi eredményekkel büszkélkedhet - a rendszerbetöltést követően felhasznált memória mennyiség függvényében:

Enlightenment - 67MB
LXDE - 75MB
Razor-qt - 94MB
Xfce - 135MB
Alapértelmezett rendszerkörnyezet - 180MB

Két részletes leírás is - ez és ez - segít megismerni az egyes asztali környezetek közötti eltéréseket.

Kezdő Ubuntu Linux felhasználók számára az LXDE és az Xfce környezeteket ajánlják.

Az így kiválasztott asztali környezetre való átállást segíti az Alkalmazások -> Ubuntu szoftverközpont - ahol a beépített keresőjét használva egyszerűen kiválasztva a megfelelőt máris telepíthetjük.

2.) Korlátozzuk a szükségtelen programok automatikus elindulását

Ez is egy nagyszerű lehetőség, amellyel a régi számítógépünk sebességét növelhetjük. Alapértelmezés szerint számos alkalmazás töltődik a számítógépünk memóriájába a rendszer elindulásakor - amelyek közül ritkán vagy esetleg nem is használunk néhányat. Ennek korlátozásához először is fel kell oldanunk a rendszer által automatikusan elinduló alkalmazások listáját - Terminál-ban futtassuk az alábbi sort:

sudo sed -i "s/NoDisplay=true/NoDisplay=false/g" /etc/xdg/autostart/*.desktop

Ezt követően indítsuk el a Rendszereszközök -> Beállítások -> Indítópult - vagy Alt+F2 megnyomása után gnome-session-properties - lefuttatásával az Indítópultot.

3.) Hangoljuk át a "Swappiness" értékét

Azok a számítógépek, amelyek 1 GByte - vagy annál kevesebb - memóriamennyiséggel rendelkeznek - a túlzott merevlemezhasználatból adódóan lelassulhatnak. A merevlemezünkön ugyanis alapértelmezettként megtalálható egy elkülönített partíciórész az úgynevezett virtuális memória számára - amit röviden swap-nek hívnak. Amikor ezt az Ubuntu Linux rendszer túl sokat használja, a számítógép működése érezhetően lelassulhat.

Ennek a swap funkciónak az Ubuntu Linux rendszer alapból beállít egy bizonyos értéket - 0 és 100 között. Minél alacsonyabb ez az érték, annál később kezdi el használni ezt a rendszer. Alapértelmezésképpen 60 van beállítva - amely esetlegesen túl magas lehet egy átlagos asztali számítógép számára.

Ennek módosításához először is tekintsük meg Terminál-ban az aktuális értéket a következő parancs kiadásával:

cat /proc/sys/vm/swappiness

Az eredmény nagy valószínűséggel 60 lesz. Az érték optimalizálásához módosítsuk át a megfelelő rendszerállományunkat Terminál-on keresztül:

sudo gedit /etc/sysctl.conf

Görgessük le az állománylista aljára a képernyőnket és módosítsuk át az aktuális swappiness értéket - ehhez másoljuk ki innen és illesszük be oda az alábbi sorokat:

# Decrease swap usage to a workable level
vm.swappiness=10
# Improve cache management
vm.vfs_cache_pressure=50

Mentsük el az állományt és indítsuk újra a számítógépünket a beállítások alkalmazásához. Újraindítást követően máris leellenőrizhetjük az aktuális beállításunk sikerességét:

cat /proc/sys/vm/swappiness


Megjegyzés

Egy hasznos szabály, amely szerint érdemes beállítanunk a következő: 1 GByte RAM vagy több rendszermemória esetében 10, annál kevesebbnél pedig legyen a swappiness értéke 5.

4.) 768 MByte-nál is kevesebb memória esetében használhatunk zRam-ot is

Amikor a számítógép túl kevés memóriával - 768 MByte vagy kevesebb - rendelkezik, akkor természetesen a legjobb választás az általam 1.) pontba leírt megoldás. Viszont ezt kiegészítve a mostanival még további gyorsulást is elérhetünk. Ez a megoldás a zRam modul használata - amely létrehoz egy tömörített swap állományt a számítógép RAM memóriájába. A tömörítés mértékét megfelelően kombinálva megnövelhetjük a RAM memória méretét.


Megjegyzés

Ez a rendszermódosítás esetleg instabil rendszerműködést is eredményezhet - ezért nem ajánlott azoknál a számítógépeknél, ahol a stabilitás nélkülözhetetlenül fontos. Mindez az alábbiak miatt lehetséges:

- a számítógép processzor- és merevlemezhasználata jelentősen megnő - a sorozatos ki- és betömörítések szükségességével.

A zRam telepítése Terminál-ból az alábbi parancssorok kiadásával történhet:

sudo add-apt-repository ppa:shnatsel/zram
sudo apt-get update
sudo apt-get install zramswap-enabler

További lehetőségképpen érdemes még kipróbálni a korábbi cikkeimben írottakat is.

Startup Growth Lite is a free theme, contributed to the Drupal Community by More than Themes.